A tej pangását vagy korlátozott áramlását az elzáródott tejmirigyek okozhatják. A tejpangást a mell nem teljes kiürítése okozza, a tej a mellben marad és ezzel megakadályozza a tej további termelődését.
Amikor a tej nem ürül ki teljesen a mellből az a tejcsatornák elzáródásához vezethet. Ez pedig mellgyulladást eredményezhet, amelyet a mellek teltsége okoz (a mellek kemények, bepirosodnak, forrók és nem folyik belőlük a tej), vagy a tejmirigyek lokálisan elzáródtak, a bőr alatt kicsi, tapintható csomó keletkezik (akár több csomócska is). A csomócska körüli rész kipirosodott, fáj még a leglágyabb érintése is. A tejpangást nem kíséri láz, néhány esetben viszont az anyának hőemelkedése lehet. Ilyen esetben a szoptatás kellemetlen és fájdalmas.
A tejpangás előfordulhat:
Sokszor a szülés utáni első hetekben, a telt mellek esetében, amikor a baba még keveset eszik, röviden vagy helytelenül szopik.
Amikor helytelenül masszírozod vagy nyomkodod a melled, hogy eltüntesd a csomócskákat és kinyomd a tejet, például amikor tele a melled; ez viszont csak ronthat a helyzeten, mivel a nyomás megsértheti a begyulladt tejcsatornákat és ezzel felesleges fájdalmat okozol magadnak.
Amikor nagy mennyiségű tejet szívsz le, hogy teljesen kiürítsd a melled. Ez a művelet azonban kudarcot fog vallani, mivel így sosem leszel képes teljesen kiüríteni a melled. Amikor mellszívót használsz és szoptatsz is egyaránt, melleid elegendő tejet termelnek a gyermek és a mellszívó számára is. A baba megeszi az adagját, de mi lesz a többivel? Ilyen esetekben, amikor több tejed van, mint amennyire a babának szüksége van, nagyobb a tejpangás kialakulásának kockázata.
Ha nem szoptatsz, mert nagyon fájnak a mellbimbóid. A tej folyamatosan termelődik melleidben, viszont nem ürül ki rendszeresen, amely tejpangáshoz vezet.
Ha a baba épp akkor alszik, amikor itt a szoptatás ideje és melleid nem ürülnek ki időben. Ilyen helyzet alakul ki akkor is, amikor a gyermek beteg vagy fogzáskor, mikor fájdalmat érez és elutasítja a mellet, amely viszont ilyenkor is ugyanannyi mennyiségű tejet termel, mint amikor a baba egészséges volt.
Ha az étkezést tápszerrel egészíted ki és a baba ezennel kevesebb tejet fogyaszt el a mellből.
Ha a gyermeknek édes italt adsz, az így kielégített gyermek kevesebbszer igényli a mellet, vagy csak rövid ideig szopik.
Ha a baba túl sekélyen ragadja meg a mellet és helytelenül szopik. Ilyenkor csak az areola közelében lévő mirigyekből szívja a tejet, ami tejpangáshoz vezethet azokban a mirigyekben, amelyek mélyebben helyezkednek el.
Ha a babát helytelen testhelyzetben szoptatod, amely gátolja a mell teljes kiürítését.
Ha szoptatás közben nyomkodod a melled és gátolod a tej áramlását.
Ha túl szűk melltartót viselsz és ez elszorítja a melled.
Ha a mell megsérült, például a baba a melledbe rúgott és megsértette a mirigyeket.
Ha fáradt, stresszes vagy depressziós vagy. Ezek a feltételek megzavarják az oxitocin termelődését, amely a tej áramlásáért felelős.
Amikor a tejcsatornák elzárásában szenvedsz, gyorsan kell cselekedned, mivel, ha figyelmen kívül hagyod, emlőgyulladás is kialakulhat. Hogy ezt megelőzd, adunk néhány tanácsot:
Amikor a tejpangást a mellbimbó sérülése okozza, kezeld (olvass erről a problémáról a Mit tehetsz a fájós, berepedezett vagy vérző mellbimbókkal, vagy a Gombás fertőzés esetleg a Bakteriális fertőzés című fejezetekben).
Szoptass az érintett mellből amilyen gyakran csak tudsz (kezdd kettő vagy három szoptatással az érintett mellből, aztán eggyel az egészséges mellből és újra kettő vagy három szoptatás az érintett mellből).
Amennyiben a szoptatás rendkívül fájdalmas, vegyél be fájdalomcsillapítót szoptatás előtt 20-30 perccel, pl. paracetamolt vagy ibuprofent.
Pihenj sokat. Kérj segítséget az otthoni teendők elvégzéséhez, vagy végezd el csupán csak a feltétlenül szükséges dolgokat.
Szoptatás előtt helyezz meleg borogatást melleidre, hogy biztosítsd a tej áramlását. Használj meleg pamut pelenkát, vagy forró vízbe mártott törölközőt. Szintén segít, ha a melled megmosod meleg vízzel.
Szoptass olyan testhelyzetben, hogy a baba a mell különböző területeiről eltávolítsa a tejet. Amikor úgy szoptatsz, hogy a babát magad előtt tartod, helyezd például az oldaladra, hogy olyan részről szopjon, ahol fennáll a tejpangás kialakulásának kockázata (olvass többet a Szoptatási testhelyzetek című fejezetben).
Szoptatás alatt gyengéden simítsa mellét felülről a mellbimbó felé (főleg azokon a helyeken, ahol csomó alakult ki), hogy megkönnyítse a tej áramlását. Ne feledje, hogy az erős dörzsölés, masszírozás megsértheti a gyulladt tejmirigyeket és mastitst okozhat.
Szoptatás után tegyél (ne túlzottan) hideg borogatást vagy hideg pelenkát a melleidre. A hideg borogatás óvatosan kissé leállítja a tejtermelődést és csökkenti a baktériumok növekedését. A hideg, megmosott és finoman préselt káposzta levelei szintén enyhülést biztosítanak a melleknek (a káposzta leve gyulladásgátló hatású).
Viselj kényelmes melltartót, amely biztosítja a mellek szükséges támogatást, de nem nyomja őket. A szülés utáni első hetekben, amikor a tejtermelés nem stabilizálódott, viselj merevítő nélküli melltartót.
Ha a csecsemő nem akar szopni az érintett mellből (mert a tej lassabban áramlik), vagy teljesen megtagadja a szopást, fejd le a tejet a fájdalmas mellből mellszívóval, de csak olyan mennyiséget, amelytől megkönnyebbülsz. Ha nagyobb mennyiségű tejet fejsz le, akaratlanul is, de súlyosbítod a helyzetet.
Ne fogadj meg olyan tanácsokat, amelyek szerint a gézzel bekötözött mellel elmúlik a tejpangás, sőt még el is deformálhatod a duzzadt tejmirigyeket.
Fogyassz sok folyadékot. Az alacsony folyadékmennyiség bevitele kiszáradáshoz vezethet.
Ha a tejpangást a tejáramlás problémája okozza (amikor a spontán tejleadási reflex gátolt), az azt jelenti, hogy több nyugalomra és pihenésre van szükséged. Próbálj meg pihenni, szoptass egy csendes és hangulatos helyen. Ha ez sem segít, kérd meg az orvosod (lehetőleg nőgyógyászt), hogy írjon fel oxitocint a tejleadási reflex támogatására. Jelenleg folyékony oxitocin-formulát alkalmaznak, amelybe belemártasz egy gézlapot és az orrodba helyezed 5 perccel etetés/leszívás előtt; ez lehetővé teszi a spontán tejleadási reflexet. Nem szabadna használnod néhány alkalomtól többször és mindig konzultálj a kezelőorvosoddal vagy a laktációs tanácsadóval.
Természetesen! A szoptatás a leghatékonyabb módszer a tejpangás megszüntetésére. A kis éheske üríti ki a leghatékonyabban a mellet. Egyetlen mellszívó sem képes teljes mértékben helyettesíteni a kisgyermeket, főleg ha a mell nincs megszokva a tej mechanikus leszívására.
